- Fél 10. Miért? - simította át ismét a hajamban az ujjait.
- Itt négy napot maradunk ugye? - pillantottam fel rá.
- Igen, de miért? - nézett rám még mindig értetlenül.
- Hmm. Elmehetnénk sétálni, vagy fagyizni. Megkívántam a fagyit - ültem fel az ágyban, majd a bőröndjeim kutatásába indultam, de nem találtam sehol.
- Hol vannak a bőröndök? - dugtam be a fejem értetlenül a hálóba, ahol Harry még mindig az ágyon volt szét terülve.
- Nem tudom - vonta meg a vállát - már felkellet volna őket hozniuk nem? - emelte fel a fejét éppen csak annyira, hogy lásson.
- De éppen ez az. - lehuppantam hassal az ágyra és a rajta pihenő telefonomat felvettem, hogy Jenn-t felhívhassam.
Miután tárcsáztam a számát három pittyegés után már fel is vette.
- Hallo? - szólt bele menedzserem.
- Szia Jenn én vagyok az Selena - köszöntem neki.
- Szia, minden rendben? - kérdezte automatikusan.
- Nem nincsenek itt a bőröndjeim - panaszoltam el neki problémám.
- Mindjárt utánajárok, hogy hol vannak. - mondta, majd letette.
- Na? - pillantott rám Hazz.
- Azt mondta, hogy utánajár - mondtam, majd a fejemet ráraktam a kezemre és úgy vártam tovább.
- Baba..- szólalt meg Harry.
- Igen? - nyitottam ki szemem.
- Olyan gyönyörű vagy - simította végig kezét az arcomon, majd közelebb csúszott hozzám és adott egy csókot.
Tevékenységünket mobilom idegesítő zaja zavarta meg.
- Igen? - vettem fel levegő után kapkodva.
- Mindjárt ott lesznek, csak egy kis hiba történt. - magyarázta Jenn.
- Az enyémeimet is hozzák Selena szobájába! - kiáltotta Harry, mire én kikerekedett szemekkel rápillantottam.
- Öhm. Selena ugye nem..? - kérdezte kellemetlenül Jenn.
- De..- mondtam, mivel tudtam mire gondol.
- Hjajj te lány.. - sóhajtott, de hallottam a hangján, hogy mosolyog - 10 perc és ott vannak a bőröndök - adta be végül a derekát és tudom jól, hogy legbelül örül ennek nagyon.
- Jenn - szólaltam még meg mielőtt letettük volna a telefont.
- Igen?
- Szeretlek nagyon - mondtam ki, azt amit alig mondunk egymásnak.
- Én is téged manókám - sóhajtott egyet, majd lerakta.
~*~
- Nagyon fontos bejelenteni valónk van, mindenki jöjjön a folyosó végén lévő tárgyalóterembe - olvastam fel Jenn üzenetét hangosan, hogy a combomon fekvő fiú is hallja. - Vajon mi lehet a baj? - pillantottam érthetetlenül Harry-re, aki csak megvonta a vállát, majd felállt, hogy felöltözött.
Mivel én már fel voltam öltözve, ezért csak tovább az ágyban ücsörögve vártam, hogy készen legyen és indulni tudjunk.
- Na gyere baba - állt meg mellettem, majd nyújtotta a kezét. Felálltam az ágyra, hogy megigazítsam még gyorsan a nadrágom és így 'tornáztam' Harry előtt.
- Nagyon tetszik ez a felállás - néztem le rá vigyorogva.
- Igazán? - húzta fel játékosan a szemöldökét - Én úgy gondolom, hogy sokkal jobb, ha egy fiú a nagyobb. Gondolj bele, hogy nézni ki, ha így sétálnánk az utcán? - ragadta meg a csípőmet, majd közelebb húzott magához.
- Most nézd meg. - markolt bele a fenekembe - meg sem tudlak csókolni - rázta rosszallóan a fejét, majd a térdem alányúlt ezzel megrogyasztva lábaimat majd gyorsan felkapott az ölébe és egy csókot nyomott a számra.
- Rendben, most már lerakhatsz.. - kulcsoltam össze karomat a nyaka körül.
- Nem, nem - rázta meg a fejét és kilépett velem a folyosóra.
- Harry, ne csináld már - temettem nevetve arcomat a nyakába, majd alig észrevehetően szippantottam be mámorító illatát.
- Mi folyik itt srácok? - hallottam meg Liam hangját mögülünk.
- Jaj ne.. -nevettem fel, majd felemeltem a fejem és rátámasztottam Harry vállára így pont ráláttam a mögöttünk sétáló többiekre.
- Harry nem akar lerakni. - mondtam amolyan "ez van ezt kell szeretni" stílusban.
- Ti akkor..? - mutatott ránk sokat sejtve Zayn.
- Igen. - sóhajtottam megadóan.
- Ennyit arról, hogy a srácoknak nem szólunk - suttogta Harry a fülembe, majd megtorpant és letett.
- Nincs értelme előttük titkolni - néztem a szemébe, majd eltoltam magam elől Haroldot, hogy rálássak a többiekre.
- Akkor ezt meg kell ünnepelnünk! - csapta össze a tenyerét Lou.
- Én ma nem ünnepelek! Sétálni megyünk este - mondtam, mire Harry összekulcsolta az ujjainkat és belépett a tárgyalóterembe, ahol Jenn és Paul vártak ránk.
- Sziasztok! - köszöntünk mind a hatan egyszerre.
- Szia.. - mondta Paul, majd megakadt a tekintete az összekulcsolt kezünkön.
- Erről majd még beszélünk! - mutatott ránk.
- Nincs mit erről beszélni Paul. - szólt közbe Jenn - együtt vannak, hagyd őket. - állt védelmünkre menedzserem.
- Rendben van - ment bele talán túl hamar ebbe az egészbe - de semmi hülyeséget nem csinálni! - rázta meg a mutatóujját.
- Nem fogunk nyugodjatok meg - szólalt meg Harry, majd leült az egyik kanapéra magával rántva az ölébe engemet is.
- Szóval, mi az a nagy bejelentés? - tette fel a kérdés Liam.
- Nos, az a gond, hogy vissza kell mennünk Londonba - mondta Jenn - Nem tudom, hogy mi miért nem tudtunk erről, de ma este fél 9-re ott kell lennünk a Grammy Díjátadón.
- Azt nem Los Angelesben szokták tartani? - kérdezte érthetetlenül Lou.
- De, de most valamiért Londonban lesz. Ennek igazából örülnünk kéne, mert ha Los Angelesben lenne nem érnénk oda időre, szóval - pattant fel Paul - mindenki menjen öltözzön át vagy bármi amit csinálni szoktatok. Tíz perc múlva találkozunk lent az aulában. Nem elkésni! - mondta szigorúan, majd Jenn-el ki is mentek a szobából.
- Hát akkor ebből már nem lesz séta - álltam fel egy kicsit szomorúan.
- Hát akkor ebből már nem lesz buli - utánozta le a mozdulataimat Louis, mire felnevettem és megfogtam Harry kezét.
- Ne aggódj baba, majd bepótoljuk - adott egy puszit a számra, majd kiléptünk és gyorsan visszamentünk a szobába, hogy valami elviselhetőbb göncöt magamra kaphassak.
Mivel én már fel voltam öltözve, ezért csak tovább az ágyban ücsörögve vártam, hogy készen legyen és indulni tudjunk.
- Na gyere baba - állt meg mellettem, majd nyújtotta a kezét. Felálltam az ágyra, hogy megigazítsam még gyorsan a nadrágom és így 'tornáztam' Harry előtt.
- Nagyon tetszik ez a felállás - néztem le rá vigyorogva.
- Igazán? - húzta fel játékosan a szemöldökét - Én úgy gondolom, hogy sokkal jobb, ha egy fiú a nagyobb. Gondolj bele, hogy nézni ki, ha így sétálnánk az utcán? - ragadta meg a csípőmet, majd közelebb húzott magához.
- Most nézd meg. - markolt bele a fenekembe - meg sem tudlak csókolni - rázta rosszallóan a fejét, majd a térdem alányúlt ezzel megrogyasztva lábaimat majd gyorsan felkapott az ölébe és egy csókot nyomott a számra.
- Rendben, most már lerakhatsz.. - kulcsoltam össze karomat a nyaka körül.
- Nem, nem - rázta meg a fejét és kilépett velem a folyosóra.
- Harry, ne csináld már - temettem nevetve arcomat a nyakába, majd alig észrevehetően szippantottam be mámorító illatát.
- Mi folyik itt srácok? - hallottam meg Liam hangját mögülünk.
- Jaj ne.. -nevettem fel, majd felemeltem a fejem és rátámasztottam Harry vállára így pont ráláttam a mögöttünk sétáló többiekre.
- Harry nem akar lerakni. - mondtam amolyan "ez van ezt kell szeretni" stílusban.
- Ti akkor..? - mutatott ránk sokat sejtve Zayn.
- Igen. - sóhajtottam megadóan.
- Ennyit arról, hogy a srácoknak nem szólunk - suttogta Harry a fülembe, majd megtorpant és letett.
- Nincs értelme előttük titkolni - néztem a szemébe, majd eltoltam magam elől Haroldot, hogy rálássak a többiekre.
- Akkor ezt meg kell ünnepelnünk! - csapta össze a tenyerét Lou.
- Én ma nem ünnepelek! Sétálni megyünk este - mondtam, mire Harry összekulcsolta az ujjainkat és belépett a tárgyalóterembe, ahol Jenn és Paul vártak ránk.
- Sziasztok! - köszöntünk mind a hatan egyszerre.
- Szia.. - mondta Paul, majd megakadt a tekintete az összekulcsolt kezünkön.
- Erről majd még beszélünk! - mutatott ránk.
- Nincs mit erről beszélni Paul. - szólt közbe Jenn - együtt vannak, hagyd őket. - állt védelmünkre menedzserem.
- Rendben van - ment bele talán túl hamar ebbe az egészbe - de semmi hülyeséget nem csinálni! - rázta meg a mutatóujját.
- Nem fogunk nyugodjatok meg - szólalt meg Harry, majd leült az egyik kanapéra magával rántva az ölébe engemet is.
- Szóval, mi az a nagy bejelentés? - tette fel a kérdés Liam.
- Nos, az a gond, hogy vissza kell mennünk Londonba - mondta Jenn - Nem tudom, hogy mi miért nem tudtunk erről, de ma este fél 9-re ott kell lennünk a Grammy Díjátadón.
- Azt nem Los Angelesben szokták tartani? - kérdezte érthetetlenül Lou.
- De, de most valamiért Londonban lesz. Ennek igazából örülnünk kéne, mert ha Los Angelesben lenne nem érnénk oda időre, szóval - pattant fel Paul - mindenki menjen öltözzön át vagy bármi amit csinálni szoktatok. Tíz perc múlva találkozunk lent az aulában. Nem elkésni! - mondta szigorúan, majd Jenn-el ki is mentek a szobából.
- Hát akkor ebből már nem lesz séta - álltam fel egy kicsit szomorúan.
- Hát akkor ebből már nem lesz buli - utánozta le a mozdulataimat Louis, mire felnevettem és megfogtam Harry kezét.
- Ne aggódj baba, majd bepótoljuk - adott egy puszit a számra, majd kiléptünk és gyorsan visszamentünk a szobába, hogy valami elviselhetőbb göncöt magamra kaphassak.
~*~
- Készen vagy? - kérdezte Harry, amikor már a fekete kabátomat kaptam magamra.
- Igen, de nem láttad a laptopomat? - néztem körbe.
- Itt van - emelte fel az ágyról és a kezembe adta.
- Köszönöm - mosolygok rá, majd megállok előtte és ránézek. Alaposan végigmérem. Az arcánál kezdem, majd haladok le szépen a nyakánál. Itt már a gyomromban a pillangók elkezdenek mozgolódni. A vállánál tartok. Majd a felsőtestét nézem. A pillangók vadul zakatolnak a hasamban. Miért ilyen tökéletes? És a tökéletes szó alatt nem azt értem, hogy nincs hibája, mert igenis van! De én még azokat is szeretem. Minden egyes hibáját végig csókolnám, és minden egyes hibájánál elmondanám, hogy mennyire fontos nekem és, hogy mennyire szeretem.
- Minden rendben? - csúsztatja csípőmre a nagy kezeit, majd úgy húz közelebb magához.
- Minden a legnagyobb rendben - pillantottam fel rá mosolyogva és felvettem a szemüvegem, majd kilépve Harry karjai közül az ajtóhoz sétáltam.
- Most ezt direkt csinálod velem? - nyögött fel, ezzel arra utalva, hogy miért nem hagytam, hogy megcsókoljon.
- Mit? - kérdezem, mintha nem tudnám, aztán mint egy díva hátracsaptam a hajamat és kiviharzottam a szobából.
- Megőrjítesz te lány! - kiáltotta utánam és hallottam, ahogy becsapja maga után az ajtót és nagy lépéseivel próbál meg utolérni.
~*~
- Én fogok nyerni! - kiáltotta el magát Lou miközben Harry-vel birkózott.
- Srácok nyugodjatok le! - jött fel a repülőre Jenn és egy pár pasas kamerával a kezében, akik azt kezdték el felvenni, ahogy a két idióta a földön ütögeti egymást.
- Soha! Amíg be nem vallja! - nyomta le Lou ismét a a nevetéstől fuldokló Harry-t.
- Mit kell bevallania? - kérdeztem értetlenül, ugyan is én semmi ilyenről nem tudtam, pedig egész végig itt voltam mellettük.
- Semmit, csak kellett valami okot találnom, hogy had üthessen tovább - súgta oda nekem Lou olyan halkan, hogy a többiek is meghallották. Remélem érzitek a mondatban az iróniát.
- Elég legyen! - kiáltotta el magát Jenn, mire a két fiú felpattant a földről és haptákba vágták magukat.
- Ti nem vagytok normálisak - dünnyögtem az orrom alatt nevetve, majd eldőltem a kanapén.
- Hallottam - mondta Lou.
- Nem baj - ültem vissza fel és tekintetemet az érkezők felé tereltem.
- Mizu Chicago? - lépett be a repülőbe Niall napszemüveggel a fején, nyomában a halálosan röhögő Liam-mel és Zaynnel.
- Niall kérlek üljetek le, meg kell beszélnünk valamit! - váltott komolyra menedzserem.
- Szóval, mint látjátok hoztam magammal pár 'vendéget' - mutatott a mögötte álló stábra. - Pár hete aláírtunk egy szerződést a filmmel kapcsolatban. A forgatást már az első koncerten elkellet volna kezdeni, de technikai okok miatt nem tudtuk, ezért most ettől a perctől kezdve indul! - magyarázta, majd megmutatta a stábnak, hogy hol ülhetnek le hátul egy eldugottabb helyen a repülőn.
Felálltam, hogy az utamat a kis közepes méretű mosdó felé vegyem, azzal az okkal, hogy bevegyek valami gyógyszert, mert nagyon elkezdett fájni a fejem.
Miután beléptem és bezártam volna az ajtót, valaki visszanyomta ezzel megakadályozva az egészet.
- Minden rendben baba? - lépett be Harry.
- Persze, csak - dörzsöltem meg a halántékom - fáj a fejem - mosolyogtam rá fáradtan.
- Biztos, hogy csak ennyi? - nézett rám aggódottan.
- Igen - öleltem meg - behoznád nekem a táskám, mert úgy tűnik itt nincs fejfájdalom csillapító.
- Srácok nyugodjatok le! - jött fel a repülőre Jenn és egy pár pasas kamerával a kezében, akik azt kezdték el felvenni, ahogy a két idióta a földön ütögeti egymást.
- Soha! Amíg be nem vallja! - nyomta le Lou ismét a a nevetéstől fuldokló Harry-t.
- Mit kell bevallania? - kérdeztem értetlenül, ugyan is én semmi ilyenről nem tudtam, pedig egész végig itt voltam mellettük.
- Semmit, csak kellett valami okot találnom, hogy had üthessen tovább - súgta oda nekem Lou olyan halkan, hogy a többiek is meghallották. Remélem érzitek a mondatban az iróniát.
- Elég legyen! - kiáltotta el magát Jenn, mire a két fiú felpattant a földről és haptákba vágták magukat.
- Ti nem vagytok normálisak - dünnyögtem az orrom alatt nevetve, majd eldőltem a kanapén.
- Hallottam - mondta Lou.
- Nem baj - ültem vissza fel és tekintetemet az érkezők felé tereltem.
- Mizu Chicago? - lépett be a repülőbe Niall napszemüveggel a fején, nyomában a halálosan röhögő Liam-mel és Zaynnel.
- Niall kérlek üljetek le, meg kell beszélnünk valamit! - váltott komolyra menedzserem.
- Szóval, mint látjátok hoztam magammal pár 'vendéget' - mutatott a mögötte álló stábra. - Pár hete aláírtunk egy szerződést a filmmel kapcsolatban. A forgatást már az első koncerten elkellet volna kezdeni, de technikai okok miatt nem tudtuk, ezért most ettől a perctől kezdve indul! - magyarázta, majd megmutatta a stábnak, hogy hol ülhetnek le hátul egy eldugottabb helyen a repülőn.
Felálltam, hogy az utamat a kis közepes méretű mosdó felé vegyem, azzal az okkal, hogy bevegyek valami gyógyszert, mert nagyon elkezdett fájni a fejem.
Miután beléptem és bezártam volna az ajtót, valaki visszanyomta ezzel megakadályozva az egészet.
- Minden rendben baba? - lépett be Harry.
- Persze, csak - dörzsöltem meg a halántékom - fáj a fejem - mosolyogtam rá fáradtan.
- Biztos, hogy csak ennyi? - nézett rám aggódottan.
- Igen - öleltem meg - behoznád nekem a táskám, mert úgy tűnik itt nincs fejfájdalom csillapító.
- Persze, már is hozom. -nyomott egy puszit a fejemre, majd kilépett az ajtón.
Fogalmam sincs, hogy mi lehet velem.
Bevallom őszintén nekem még sosem fájt a fejem. És ez megijesztett. Biztos, hogy csak azért van, mert kimerültem...
Fogalmam sincs, hogy mi lehet velem.
Bevallom őszintén nekem még sosem fájt a fejem. És ez megijesztett. Biztos, hogy csak azért van, mert kimerültem...
*Harry szemszöge*
- Hazz mit csinálsz? - pillantott felém Lou interjú adása közben, mert nálam nem nagyon szokott lenni női táska.
- Selenának fáj a feje és megkért, hogy vigyem be neki a táskáját, mert ebben van fájdalomcsillapító - indultam vissza a mosdóba.
- Hát nem cuki? - fordult Lou vissza a kamerához - Tiszta szerelmes. Egyébként jól áll neki a táska nem? - suttogta a kamerának.
- Hallak te idióta - kiáltottam még oda neki, majd beléptem a kis helységbe.
- Köszönöm - vette el a kezemből a fekete táskát.
- Nincs mit. Nagyon sápadt vagy, nincs hányingered? - simítottam végig az arcán. Bevallom megijedtem, féltem, lehet, hogy valami komolyabb problémája van.
- Nincs..- rázta meg a fejét, majd bevette a gyógyszerét.
- Bármi van szólj baba! - húztam magamhoz, majd megcsókoltam.
Úgy ahogy van tökéletes ez a lány. Menthetetlenül beleszerettem. És halálosan boldog vagyok azért, mert ő is így érez irántam.
Csókunk elmélyült. Kezemet lecsúsztattam fenekére, mire ő elrugaszkodott én pedig feltettem őt az egyik kis pultra.
Szájáról áttértem a nyakának kényeztetésére, ő pedig az apró sóhajaival adta tudatomra, hogy tetszik neki. Ez engem pedig csak még jobban beindított.
- Felszállás. Kérem mindenki foglaljon helyet. - szólalt meg az idegesítő hang, ami meg is szakította tevékenységünket.
- A francba már - mordultam fel, majd leszedtem Selenát a pultról.
Kisétáltunk és helyet foglaltunk a többiek között.
- Mit csináltatok ti odabent? -húzogatta a szemöldökét a nekem jobbra ülő Lou.
- Sakkoztunk basszus - kiáltottam fel idegesen, mire a többiek csak felnevettek.
*Selena szemszöge*
Bevallom nem nagyon akartam elválni Harry-től, de muszáj volt.
Jut eszembe, nekünk szabad lenne ezt csinálni a stáb előtt? Hisz még senki sem tud erről a kapcsoltról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése