Epilógus

Bébibogyóim!
Nos, hát ezt is megéltük! Az epilógus.
Nehéz lesz megválnom ettől a történettől, mert nagyon szerettem, de egyszer mindennek vége szakad...Kivéve Harry és Selena kapcsolatának ebben a sztoriban! :D 
Remélem tetszeni fog a vége, és azt is, hogy szerettétek ezt a történetet olvasni! :) 
Nem fogom letörölni, mindig újra lehet majd olvasni, sőt szerintem belekezdet itt egy új történetbe! ^^
Van egy csomóóó ötletem, szóval nem fogtok tőlem megszabadulni.:D 
De valójában azon is gondolkozok, hogy csinálok egy Facebook oldalt és oda hozom majd a történeteket..hmmm sok ötletem van ám! :D Majd meglátjuk, hogy mi lesz. 
De az biztos, hogy mivel egy ideje elkezdtem ITT a másik blogom, csak ugye abba maradt, mert először ezt szerettem volna befejezni, ezért most azt fogom folytatni. :)
Nem is húzom tovább az idő! 
Kellemes olvasást! :) <3

Xx G


Van 3 dolog az életben, ami soha nem tér vissza: a szó, az idő és az elszalasztott alkalom. Megbántam. Megbántam minden egyes percét annak az időnek, amikor Harry-t folyamatosan visszautasítottam.
 Van 3 dolog az életben, ami tönkre tehet: a lustaság, a büszkeség és a féltékenység. Féltékeny voltam Taylor-ra, és tönkrementem. Nem tudtam mit kezdeni magammal, fájt. Nagyon, de belül úgy érzem, hogy mindez megérte azért, ami most van.
Van 3 dolog az életben, amit soha nem kellene elveszíteni: a türelem, a remény és a becsületesség. Noha voltak olyan perceim, hogy majdnem feladtam, ő ott volt mindig mellettem, és éreztette velem, hogy szeret. Hogy még van remény, hogy még nem szabad feladnom, mert ettől már csak jobb lehet.
S végül, van 3 dolog az életben, ami óriási érték: a család, a szerelem és a barátság! Én ezt mindet megkaptam a sorstól, és soha semmiért sem adnám oda senkinek!
- Selena.. - apa hangja szakította félbe gondolat menetem, hátrapillantottam, és láttam ahogy öltönyben állva az ajtóban engem vizslat.
- Igen? - fordultam vissza a tükörhöz, és megigazítottam a fátylamat.
- Minden rendben van? - lépett mögém.
- Persze. - mosolyodtam el. - Csak egy kicsit elkalandoztam. - tettem a kezem az övére, mely a vállamon pihent.
- Azt észrevettem. - nevetett fel. - Na gyere, mert kezdődik. - mosolyodott el, közben pedig a kezét nyújtotta, hogy karoljak bele.

- Készen állsz? - torpant meg még egy pillanatra az ajtó előtt.
- Apa, minden rendben van. - mosolyogtam fel rá. Jobban izgul mint én komolyan mondom.
- Rendben. Akkor show time. - bólintott, és előttünk pedig kinyitódott az óriási fa ajtó.
Mindenki felállt, ahogy beléptem, és engem nézett, de én a szememmel csak Harry-t kerestem, és amit előrenéztem meg is találtam.
Ott állt az oltárnál fülig érő mosollyal, és végig csak a szemembe nézett.
Akkor abban a pillanatban biztos voltam abban, hogy én vagyok a legboldogabb ember a világon.
- Szia. - mondtam suttogva, majd rá mosolyogtam vőlegényemre.
- Szia baba. - fogta meg mindkét kezem. - Gyönyörű vagy. - suttogta, mire én csak elpirultam és próbáltam a fejemmel valahogy a fátyolban elbújni.
- Nos, akkor kezdjük! - mosolygott ránk a pap, és belekezdett a 'mondókájába'.