2015. december 27., vasárnap

WATTPAD

Sziasztooook bebik! :)
Wattpadon kezdtem egy új történetet! :) 
Ha van kedvetek elolvashatjátok! :)
Ez is Harry fanfiction!:DD

2015. december 21., hétfő

Epilógus

Bébibogyóim!
Nos, hát ezt is megéltük! Az epilógus.
Nehéz lesz megválnom ettől a történettől, mert nagyon szerettem, de egyszer mindennek vége szakad...Kivéve Harry és Selena kapcsolatának ebben a sztoriban! :D 
Remélem tetszeni fog a vége, és azt is, hogy szerettétek ezt a történetet olvasni! :) 
Nem fogom letörölni, mindig újra lehet majd olvasni, sőt szerintem belekezdet itt egy új történetbe! ^^
Van egy csomóóó ötletem, szóval nem fogtok tőlem megszabadulni.:D 
De valójában azon is gondolkozok, hogy csinálok egy Facebook oldalt és oda hozom majd a történeteket..hmmm sok ötletem van ám! :D Majd meglátjuk, hogy mi lesz. 
De az biztos, hogy mivel egy ideje elkezdtem ITT a másik blogom, csak ugye abba maradt, mert először ezt szerettem volna befejezni, ezért most azt fogom folytatni. :)
Nem is húzom tovább az idő! 
Kellemes olvasást! :) <3

Xx G


Van 3 dolog az életben, ami soha nem tér vissza: a szó, az idő és az elszalasztott alkalom. Megbántam. Megbántam minden egyes percét annak az időnek, amikor Harry-t folyamatosan visszautasítottam.
 Van 3 dolog az életben, ami tönkre tehet: a lustaság, a büszkeség és a féltékenység. Féltékeny voltam Taylor-ra, és tönkrementem. Nem tudtam mit kezdeni magammal, fájt. Nagyon, de belül úgy érzem, hogy mindez megérte azért, ami most van.
Van 3 dolog az életben, amit soha nem kellene elveszíteni: a türelem, a remény és a becsületesség. Noha voltak olyan perceim, hogy majdnem feladtam, ő ott volt mindig mellettem, és éreztette velem, hogy szeret. Hogy még van remény, hogy még nem szabad feladnom, mert ettől már csak jobb lehet.
S végül, van 3 dolog az életben, ami óriási érték: a család, a szerelem és a barátság! Én ezt mindet megkaptam a sorstól, és soha semmiért sem adnám oda senkinek!
- Selena.. - apa hangja szakította félbe gondolat menetem, hátrapillantottam, és láttam ahogy öltönyben állva az ajtóban engem vizslat.
- Igen? - fordultam vissza a tükörhöz, és megigazítottam a fátylamat.
- Minden rendben van? - lépett mögém.
- Persze. - mosolyodtam el. - Csak egy kicsit elkalandoztam. - tettem a kezem az övére, mely a vállamon pihent.
- Azt észrevettem. - nevetett fel. - Na gyere, mert kezdődik. - mosolyodott el, közben pedig a kezét nyújtotta, hogy karoljak bele.

- Készen állsz? - torpant meg még egy pillanatra az ajtó előtt.
- Apa, minden rendben van. - mosolyogtam fel rá. Jobban izgul mint én komolyan mondom.
- Rendben. Akkor show time. - bólintott, és előttünk pedig kinyitódott az óriási fa ajtó.
Mindenki felállt, ahogy beléptem, és engem nézett, de én a szememmel csak Harry-t kerestem, és amit előrenéztem meg is találtam.
Ott állt az oltárnál fülig érő mosollyal, és végig csak a szemembe nézett.
Akkor abban a pillanatban biztos voltam abban, hogy én vagyok a legboldogabb ember a világon.
- Szia. - mondtam suttogva, majd rá mosolyogtam vőlegényemre.
- Szia baba. - fogta meg mindkét kezem. - Gyönyörű vagy. - suttogta, mire én csak elpirultam és próbáltam a fejemmel valahogy a fátyolban elbújni.
- Nos, akkor kezdjük! - mosolygott ránk a pap, és belekezdett a 'mondókájába'.

2015. október 26., hétfő

45. Fejezet - Infinity

Louis a szám elé tartott mikrofonnal várták, hogy válaszoljak neki. A közönség felől egy pisszenést sem lehetett hallani. Harry arca pedig kezdett kétségbeesett ábrázatot mutatni.
- Ugye nem vagy pszihopata? - nyögtem ki ezt a mondatot, Harry elmosolyodott, majd a szájához emelte a mikrofont és így felelt:
- Csak egy kicsit megőrülök érted, de amúgy nem. - vigyorgott.
- Akkor Igen! - ugrottam a nyakába, mire megszólalt a dalnak ismét a refrén része, de most senki sem énekelte, hanem míg Harry felhúzta az ujjamra a gyűrűt, addig a fiúk mögöttünk ugráltak. 
- Szeretlek, mindennél, mindenkinél jobban! - suttogta a fülembe, amikor magához ölelt, majd megcsókolt.

~*~
*A turné utolsó állomásán*

- Nagyon örülünk neki, hogy ilyen sokan eljöttetek a turnénkra, és hogy a meet and greet-eken ennyi mindenkivel találkozhattunk. Csodálatos volt! - mondtam meghatódva a mikrofonba. 
- Szinte már rutinná vált, hogy eljátsszuk a koncerten az 'Infinity-t'. - szólalt meg Lou, mire nekem a szám nevének hallatán mosolyra húzódott a szám, és az ujjamon lévő gyönyörű eljegyzési gyűrűt kezdtem el piszkálni.  - Szóval, kezdjük! - boxolt a levegőbe, mire felcsendült a zene.

Míg a fiúk énekeltek, én mosolyogva a színpad közepén ülve néztem a közönséget. 
Annyira boldog voltam, hogy azt nem lehet szavakba önteni. Minden tökéletes volt. És ezt csak NEKI köszönhetem.
Nem is értem, hogy mivel érdemeltem ezt ki..
Gondolatmenetemet a mellettem álló Harry zavarta meg, miközben a közönségnek mutogatott valamit a kezével, majd hirtelen egyik pillanatról a másikra, már  fehérben volt, és egy lapot tartottak a kezükben, amin az állt egy végtelen jelbe írva, hogy Harry és Selena a végtelenségig. Alatta pedig az a felirat volt, hogy 'Szeretünk titeket!'
Én felálltam, és a szám elé kapva a kezemet kisétáltam a színpad elejére.
- Uram atyám.. - motyogtam magamban, és térdre rogyva elsírtam magam a látványon, miközben a dal még mindig tartott, de már egyikőjük sem énekelt, hanem mindannyiuk csak a rajongókat nézte, és elismerően, meghatódva bólogatott.
Hirtelen megéreztem Hazz két kezét a csípőm köré fonódni, de annyira sokkolt voltam a látványtól, hogy nem tudtam rá reagálni. Éreztem, ahogy leül mögém, majd nekidönt a mellkasának, és hagyja, hogy tovább csodáljam őket, és azt amit csináltak.

A  zenének már vége volt, de én még mindig csak ültem, és mindenki az én reakciómra várt.
- Ez egyszerűen csodálatos volt.. - mondtam rekedt hangomon a mikrofonba, és éreztem, hogy megint elkapott a sírás. - Ti vagytok a legcsodálatosabbak srácok! Ha most megtehetném, odaszaladnék mindegyikőtökhöz egyesével, és olyan sokáig ölelnélek titeket, hogy megunnátok engem. - mondtam nevetve. - És... - fordultam Harry-vel szembe - Neked is köszönöm, köszönöm, hogy vagy nekem, köszönöm, hogy egyben tartasz engem! Nélküled egy semmi lennék! Te vagy az aki miatt megéri nekem reggel felkelni. Szeretlek, szeretlek az életemnél is jobban! - öleltem át őt olyan hevesen, hogy elterültünk a színpadon.
- Én is szeretlek baba, te vagy a mindenem. Nem is tudom mi lenne velem nélküled...  - suttogta a fülembe, majd megcsókolt.

2015. október 11., vasárnap

44. Fejezet - No Control

- Jóó estét Sydney! - kiáltotta el magát Liam, az intro után, mire a közönség csak még hangosabban sikított.
- Egy két há.. - mondta a mikrofonba Lou, és elkezdődött az ' I Want You To Know".
- I want you to know that it’s our time
You and me bleed the same light - énekeltem, és közben ugráltunk össze-vissza a fiúkkal a színpadon.
- I want you to know that I’m all yours - mutattam Harry-re, mire a közönségből kitört a sikítás, Liamék pedig elkezdték őt felém tolni.
- You and me - sétáltam el előlük, a fenekemet rázva - run the same course - álltam meg hirtelen, majd felájük fordultam, és Harry már ott állt mellettem pár lépésre.
- I’m slippin’ down a chain reaction - guggoltam le, direkt, hogy idegesítsem Harry-t a látvánnyal, közben a közönség felé néztem.
- And here I go here I go here I go go - majd amikor felálltam megéreztem két erős kezet a derekam körül, és odalent is azt amit most éppen nem kellett volna. Nos ezek szerint hatásos volt a kis táncom.

- You and me run the same course.. - énekeltem az utolsó hangokat, majd amint a zene elhallgatott, gyorsan elszaladtam egy üveg vízért.
- Álljon meg a menet. - kapott el Harry, miközben visszafelé siettem.
- Engedj el! Vissza kell mennünk! Még csak most kezdődött a koncert! - mondtam nevetve.
- Akkor ha már ennyire felizgattál egy csókot adj! - vigyorgott rám huncutan, mire én a nyaka köré fontam a kezem, és megcsókoltam.
Nem engedett el, hanem ráállított a lábára, és úgy sétált velem vissza a színpadra, miközben csókolóztunk, a közönség pedig csak úgy tombolt.
- Hajaj, ma este megin fülhallgatóval kellesz aludnunk srácok! - mondta Luois a mikrofonba, mire Harry-vel elváltunk egymástól, és én pedig szeretetemet kifejezve iránta megdobtam az egyik vizesüveggel.
- Héhéhéhé! Éppen egy értékes kincset dobálgaszt! - mondta sértetten, én pedig csak nevetve kinyitottam az innivalóm, és jó nagyokat kortyoltam belőle, majd leültem a színpad szélére a rajongók elé.
- A következő számot még senki sem ismeri... - kezdett bele Harry rekedtes hangján, amitől kirázott a hideg. - Nemrég írtam Louis segítségével... - nézett sejtelmesen az említett személyre, én pedig összeráncolt szemöldökkel pillantottam rájuk, ugyanis semmi új dalról nem tudtam/tudok.
- A címe No Control. - vigyorodott el, majd elkezdődött a szám.
- Stained coffee cup
Just a fingerprint of lipstick’s not enough - kezdte Niall, én pedig kíváncsian hallgattam tovább.
- Sweet - szólalt meg Harry, és megindult felém - where you lay? - húzott fel a földről, és a szemembe nézve énekelt tovább, én pedig éreztem, hogy elvörösödök. - till a trace of innocence on pillow case. - fejezte be, és a szánkat már csak pár mm választotta el egymástól.
- Waking up
Beside you I’m a loaded gun - énekelt Louis, és Harry közben tátogott vele együtt, végig a szemembe nézve.
- I can't contain this anymore - simította a kezét az arcomra. - I'm all yours, I got no control, no control - mondta, majd a száját az enyémre tapasztotta, és úgy csókolt meg ismét mindenki előtt.
A közönség ismét tombolt. Lassan már a zenét sem lehetett hallani, annyira sikítottak.
- Szeretlek - mondta, mire én elmosolyodtam, és egy puszit nyomtam a szájára.
- Én is téged. - öleltem meg.
- Teljesen tiéd vagyok! - mondta a refrén utolsó részét el ismét, én pedig még jobban magamhoz szorítottam.

~*~

- Még mielőtt elköszönnénk - lihegett Harry a mikrofonba, ugyanis a fiúkkal a Best Song Ever éneklése közben kialakítottunk egy kisebb tánc versenyt. - Van még egy meglepetésem. - pillantott rám. 
- Készülj csajszi. - suttogta a fülembe Lou és elkezdett egy hinta felé tolni, amit imént engedtek le a plafonról. Megszólalni nem tudtam, annyira izgultam, hogy mi fog történni. 
Aztán hirtelen megszólalt egy számomra ismét ismeretlen dallam.
Down to Earth
Keep 'em falling when I know it hurts
Going faster than a million miles an hour - kezdett bele Niall. - Trying to catch my breath some way, somehow.
Down to Earth
It's like I'm frozen, but the world still turns.
Stuck in motion, and the wheels keep spinning 'round,
Moving in reverse with no way out. - énekelte továbbra is Niall.
And now I'm one step closer to being two steps far from you
When everybody wants you
Everybody wants you - nézett rám Liam mosolyogva, miközben én a szememmel Harry-t kerestem, de sehol sem találtam. 
How many nights does it take to count the stars?
That's the time it would take to fix my heart - szólalt meg a számomra a mennyországot jelentő csodálatos hang. De a hozzá tartozó embert még mindig nem láttam sehol. - Oh, baby, I was there for you.
All I ever wanted was the truth, yeah, yeah. -  jött fel hirtelen a színpad alól az egyik kis liftel, pontosan velem szemben állva. 
How many nights have you wished someone would stay? - indult meg felém - Lie awake only hoping they're okay. I never counted all of mine, If I tried, I know it would feel like infinity. infinity, infinity..- énekelte ki a hangokat, én pedig éreztem, ahogy a szemeim könnybe lábadnak.
Eyes can't shine
Unless there's something burning bright behind
Since you went away, there's nothing left in mine
I feel myself running out of time - jött Liam a fiúkkal felém, és beáltak mögém, Harry pedig még mindig előttem volt.
And now I'm one step closer to being two steps far from you
When everybody wants you
Everybody wants you - tette Louis kezét a vállamra, mire én egy pillanatra ráemeltem a tekintetem, ő pedig rámmosolygott.
Mi történik itt...?
How many nights does it take to count the stars?
That's the time it would take to fix my heart - szólalt meg ismét Harry, és közben valamit keresett a zsebében. - Oh, baby, I was there for you. All I ever wanted was the truth, yeah, yeah, How many nights have you wished someone would stay? Lie awake only hoping they're okay. I never counted all of mine, If I tried, I know it would feel like infinity, Infinity, infinity. - vett elő hirtelen egy kis dobozt, én pedig visszafolytott lélegzettel figyeltem minden egyes mozdulatát, majd amikor hirtelen egy olyan rész jött, ahol nem kellett énekelnie, letérdelt elém, és kinyitotta a kis dobozkát, és azt ordította, hogy.
- Selena, hozzám jössz feleségül? - a szemei csillogtak, én pedig nem tudtam egyszerűen mit mondani.

2015. szeptember 23., szerda

43. Fejezet - So Sweet

Helló emberek!
Mint hallottátok megjelent a One Direction új albuma ( Made in the A.M ) és az első számuk is erről a lemezről. 
Infinity. Szerintem egy csodálatos szám lett, én speciel imádom! 
Esküvő hangulatot kelt bennem :D Ne kérdezzétek miért, egyszerűen csak olyan mintha egy esküvői bevonulásra tervezték volna a számot..:D ( szerintem ) 
Szóval majd nemsokára az egyik résznek ez lesz a címe, és tartsátok fejben, hogy milyen hangulat lesz tőle, és akkor talán majd kitaláljátok, hogy kb miről szól a rééész! :D
Na nem is húzom tovább az idő!:)
Kellemes olvasást! <3

Xx G

- Gyere menjünk már be! - mondtam halkan nevetve az ajtó előtt, s közben Hazz körül ugráltam.
- De akkor fogd meg a kezem! - biggyesztette le az ajkait.
- Megbeszéltük, hogy a lányok előtt nem 'szerelmeskedünk' ahogy Liam mondaná! - forgattam meg mosolyogva a szemem.
- Ahhhj. - morgott egy kört, majd nyomott egy rövid csókot a számra, és mellettem sétálva bementünk.

-Sziasztok! - köszöntünk mosolyogva Harry-vel a hotel ebédlőjében kajáló lányoknak.
- Sziasztok! - köszöntek ők is vissza izgatottan integetve.
- Milyen volt itt az első éjszakátok? - kérdezte Harry miközben leültünk velük szembe.
- Nagyon jó, alig várjuk már, hogy lássuk hogyan próbáltok! - szólalt meg az egyikük, ha jól tudom Grace.
- Hát akkor nemsokára láthatjátok! - mosolyodtam el. 
- Csak még a többiekre kell várni.. - húztam el a számat, majd elvettem Harry elől a tányérját és a sajátomét is magammal vittem kaját szedni. 

- Mizu Sel?! - szalad mellém Michael.
- Hello Mickey Mous - köszöntem neki mosolyogva, mire ő fapofával bámult rám, majd elnevette magát és megölelt.
- Hallom Justin és Taylor elhagyták a szállodát - pillantott rám, majd levett magának egy tányért.
- Aha, megtudtam, hogy ez az egész Jenn és Paul ötlete volt. Elégge kiakadtam.. - nevettem fel kínosan. - És megmondtam a magamét Jenn-nek. Justin el ment, de barátok maradtunk. Bár nem tudom, hogy ez mennyire fog működni.. Taylor pedig nem tudom, elment egy kiadós veszekedés után. - vontam vállat.
- Hú nagyon nem lettem volna Jenn helyében - próbálta viccesre venni a figurát, és ez nagyon jól esett tőle.
- Hát biztos nem érezte magát kellemesen az biztos - nevettem fel. - Megyek visszaviszem a kaját, mert lassan beront Paul vagy Jenn hogy induljunk próbára - mutattam az asztalra.
- Okés menj csak, én is megyek mindjárt! - intett mosolyogva, mire én megfordultam, és visszamentem a többiekhez.

- Köszi - mosolygott rám Harry, miközben leültem mellé, és letettem neki a tányérját. Mindazok ellenére, hogy megbeszéltük, nem 'szerelmeskedünk' egy puszit nyomott a számra hálája jeléül, majd ujjainkat összekulcsolta az asztal alatt.
- Szóval igaz! - kiáltott fel az egyik lány. - Tényleg együtt vagytok! - mondta izgatottan.
- Igen igaz! - mosolyodott el a mellettem ülő fiú, majd rám pillantott, utána pedig vissza a többiekre. 
Az ennivalómba kezdtem volna éppen bele, de megcsörrent a telefonom. Elővettem, és a képernyőn 'Chanel' neve állt. 
Elengedtem Harry kezét, aki egy pillanatra a telefonomra pillantott, majd amikor ő is meglátta, hogy ki hív, elmosolyodott, és Luke-ra pillantott.
- Már beszéltünk! - intettem le.
- Szia Chanel! - mondtam izgatottan, és a szemem sarkából észrevettem, hogy Luke felfigyelt.
- Szia Selena! - szólalt meg ő teljes izgalomban.
- Mesélj, mi újság milyen volt a tábor!? - álltam fel helyemről, majd kimentem az ebédlő ajtaja elé.
- Úh, hát isteni jó volt. Ez a 2 hét maga volt a paradicsom, ahhoz képest, hogy nem voltunk egy csodás szállóban. - nevetett fel.
- Az a lényeg, hogy jó volt! - nevettem én is.
- Igen, minden nap volt más-más program, és sajnálom, hogy sosem hívtalak, de reggel 8-kor keltünk öltöztünk, ettünk és már mentünk is, valahova. Este pedig holt fáradt voltam, na meg téged sem szerettelek volna zavarni! - mondta el ezt az egészet egy szuszra.
- Nyugi-nyugi, nem haragszom, és nem zavartál volna! Én sem akartalak téged zavarni, gondoltam, hogy ilyen sűrű egy napotok. - mondtam mosolyogva, majd az ajtóra pillantottam, ugyanis valaki azaz Luke kilépett rajta.
- Szia! - tátogta.
- Helló! - mondtam halkan. - Chanel - szóltam a vonal másik végén éppen szendvicset készítő lánynak.
- Igen? - kérdezte.
- Adok valakit, aki már hiányol.. - mondtam titokzatosan, majd a telefonom Luke felé tartottam.
- Mi? Ne! Tuti nem akar velem beszélni! - mondta kétségbeesetten.
- Beszélj vele! Most! - mondtam ellent nem tűrő hangon, mire Luke elvette tőlem a telefonom, és félénken beleszólt.
- Bent leszek! - suttogtam, majd visszamentem a többiekhez.

~*~

- És 3, 2, 1 - kiáltotta a hangtechnikus, mire Harry belekezdett a Best Song Ever éneklésébe.
Elpróbáltuk az összes számot, szórakoztunk a lányokkal, feljöttek ők is a színpadra, táncoltunk velük, jól éreztük magunkat.

Majd miután végeztünk az egésszel, elmentünk ebédelni, és egy kicsit pihenni, még mielőtt elkezdődne a koncert.
- Nagyon nagyon tetszett. - ugrált mellettem az egyik kis nyertes Grace. 
- Örülök neki, hogy tetszett - mosolyogtam rá teljes szívemből, majd hirtelen hangos láb dobogást hallottunk, mire mind a ketten megfordultunk, és Harry-t vettük észre, ahogy felénk szalad teljes erőből, majd felkap engem, és megpörget a levegőben. És egy puszit nyom a számra.
- Mi ez a nagy öröm? - kérdeztem nevetve, miközben letett.
- Nagyon ügyes voltál. - mosolygott nagyot.
- Köszönöm - nevettem fel - te is - mondtam, majd Grace felé fordultunk, aki a szájára tett kézzel állva nézett minket.
- Minden rendben? - kérdeztem tőle.
- I-igen persze, csak olyan aranyosak vagytok együtt! - ugrott egyet, mire Harry mosolyogva összekulcsolta a kezünket.
- Menjünk vegyünk egy vizet és folytassuk tovább a próbát. - indultam meg először Harryt magam után húzva, arra várva, hogy  elinduljon magától.

- Szénsavasat, vagy menteset? - kérdezte göndörke az automata előtt állva.
- Egy menteset kérek. - mondta mosolyogva Grace, majd elővette a pénztárcáját, hogy fizessen, de én kikaptam a kezéből, majd összezárva visszaraktam a táskájába.
- Ne hülyéskedj! - intettem le mosolyogva, és már lezártnak is tekintettem ezt a témát.
- Köszönöm szépen! - pirult el, amikor elvette Harry-től.
- Hé! Nekem nem is veszel? - nevettem fel.
- Uuu. Bocsáss meg baba. - ugrott ismét az automatához, majd vett nekem egy szénsavas ásványvizet.
- Köszönöm. - mondtam mosolyogva, mire ő egy puszit nyomott a számra, és már indultunk is vissza.

2015. szeptember 17., csütörtök

42. Fejezet - Vége?!

- Selena, ne menj ki! - szólt  Jenn, anélkül, hogy rámnézett volna. Küldtem felé, egy gyilkos pillantást, hogy még mindig mérges vagyok rá, és csak akkor beszélek vele, ha nagyon nagyon muszáj.
- Nincs kedvem Taylor hangját tovább hallgatni, szóval most kimegyek a nyertesekhez. - vázoltam fel nekik a terveimet.
- Nem! - horkant fel Paul - Ezt most megbeszéljük, és kész! - csapott az asztalra, mire a szobában mindenki összerezzent, és elcsöndesült. - Louis, Niall, Zayn, Liam ti kimentek a nyertesekhez, és körbevezetitek őket a szállodában, majd a megmondjátok nekik, hogy menjenek ls készüljenek el, mert egy fél óra múlva indulunk a próbára. - adta ki a parancsokat, mire a 4 fiú kiiparkodott az ajtón, én pedig már megint Taylor vinnyogását hallhattam.
- Nem lehet igaz... - kezdett bele.
- Fogd mar be! - kiáltottam el magam, mire megszeppenve rám nézett. - Irritálsz! Elegem van ebből a vinnyogó hangodból! Elegem van abból, hogy rámászol Harry-re, hogy képes voltál ebbe a szarságba belemenni! Undorító vagy! Nem akarlak még egyszer Harry közelében meglátni, mert komolyan mondom következőre a piros rúzst már nem kell feltenni a szádra, hanem ott lesz az magától is! - tudom, kicsit messzire mentem, de nem bírtam tovább magamban tartani a gondolataim. Kijött minden egyszerre. Paul Jenn és Harry is elképedve nézett engem, ahogy ezt a szőke libát kiosztom, és meglepő módon nem szóltak semmit.
- Hogy merészelsz te így beszélni velem? - nyavalygott ismét.
- Istenem, mit nem értesz azon, hogy KUSSOLJ! Nem érted, hogy ez a nyávogás idegesít! Fogd már fel végre, hogy nem körülötted forog a világ, és Harry téged már NEM SZERET! - kiáltottam az utolsó két szót az arcába.
- Dehogy nem szeret! - dobbantott egyet, majd Harry-re nézett. Én pedig érthetetlenége miatt, már csak a halántékomat dörzsöltem.
-Én ezt nem csinálom tovább, szóljatok, ha jutottatok valamire! - tettem fel védekezésképpen a két kezem, majd elindultam az ajtó felé, de Harry elkapta a kezem, és maga elé állítva átölelte a derekam, az állát pedig a vállamra támasztotta.
- Minket - mutatott magunkra - nem választhattok szét többet! Nem fogom hagyni. Kész szenvedés volt nekem az a pár nap nélküle. Mert szeretem őt. Az életemnél is jobban. - mondta Jenn szemébe, és megpuszilta az arcom, mire én egy picit összerezzentem, majd viszonoztam a pusziját.
- Ez nem lehet igaz! - visított fel Taylor hisztérikusan.
- Taylor. - szólalt meg Paul, az említett személyre nézve. - Menj el. Majd beszélek a menedzsereddel, de most kérlek távozz tőlünk. Köszönjük, hogy az életünk része voltál, szia! - sétált az ajtóhoz, majd kinyitotta azt, ezzel is nyomatékosítva, hogy nem vagyunk többet kíváncsi rá.
- Micsoda? Már te is? - tátotta el a száját.
- Mi én is?! Én mindig is ezt a kapcsolatot pártoltam! - mutatott ránk. Hát ezt a mondatát most nehezen hittem el neki, ugyanis ha minket 'pártolt' volna, akkor nem találta volna ki ezt Jennel.
- Ch. hát rendben. Elmegyek. -dobta hátra a haját, majd mintha csak a kifutón lenne kisétált a szobából.
- Ez a nő problémás.. - mondtam, amikor Paul becsukta utána az ajtót.
- Ne is mond.. - sóhajtott Harry, majd arcát a hajamba temetve 'elbújt'.

Sajnálom, hogy ilyen rövid lett..:( 
A következő ígérem hoszabb lesz! :) <3

Xx G

2015. szeptember 16., szerda

41. Fejezet - Én is szeretlek Justin...

- Ez mi? - kérdezte teljesen lefagyva.
- Mi... Mi? - próbáltam úgy tenni, mintha nem tudnám, hogy miről beszél... 
- Te...most újra együtt vagy Harry-vel? - tette fel feszengve a kérdést.
- Nézd Justin.. Amikor mi 'együtt' voltunk, tulajdonképpen nem is voltunk 'együtt' - gondolkoztam el magamban. 
- Szóval csak kihasználtál? - nyíltak nagyra a szemei.
- Nem nem nem nem! Nehogy félre értsd!  Soha nem használnálak ki! - mondtam, és ahogy ránéztem kezdett bűntudatom lenni. 
Nem mondott semmit. Nem válaszolt, csak sóhajtott egyet, majd fájdalmasan elmosolyodott.
- Szereted őt? - tett fel hirtelen egy kérdést.
- Hogy mi? - ráztam meg a fejem - Persze, hogy szeretem... Az életemet adnám érte.. - fújtam ki a benntartott levegőt.
- Akkor tényleg nagyon szeretheted.. - mosolygott még mindig. De nem őszintén.
- Igen, nagyon szeretem.. - néztem egy pillanatra a szemébe.
- Rendben. - bólintott - Tudod.. Jó volt egy pár napra azt hinni, hogy visszakaphatlak. - nézett a szemembe.
- Sajnálom.. - hajtottam le a fejem.
- Nem kell sajnálnod Sel. Szereted őt, persze, hogy nem tudsz nélküle meglenni! Ez egy ilyen dolog. - vont vállat, majd hátrált egy pár lépest. - Hát akkor szia. Remélem attól még majd találkozunk! - intett mosolyogva. 
- Szia! - dőltem neki az ajtónak, és onnan néztem, ahogy elsétál a liftig.
- Várj Justin! - kiáltottam, majd futásnak eredtem, és amikor odaértem a karjai közé vetettem magam és jó szorosan megöleltem.

- Szeretlek Selena. - suttogta a fülembe.
- Én is téged Justin, mindig is szeretni foglak. De már nem úgy.. - pusziltam meg az arcát, majd elengedtem, hogy had mehessen.
- Szia! - intettem neki még egyszer, majd mielőtt bezárult a lift ajtaja ő is eltátogott egy sziát.

- Minden rendben? - kérdezte Harry az ajtóban állva. Nem válaszoltam neki semmit, csak szorosan hozzábújtam, és megpusziltam a mellkasát.
- Szeretlek. - suttogtam megtörten.
- Én is téged baba. - szorított meg egy kicsit, majd felkapott az ölébe, ( amin én elnevettem magam ) és bevitt a hálóba.

~*~

- Gyere baba, menjünk! - nyújtotta Harry a kezét, már az ajtóban állva, frissen üdén felöltözve.
- Jövök! - húztam gyorsan fel a másik cipőmet is, majd ujjainkat összekulcsolva indultunk el a lift irányába.
Nagyra értékelem, hogy nem kérdezi meg, hogy mi is történt valójában, amikor Justin után szaladtam. Bár lehet azért nem kíváncsiskodik, mert látta, de a fiúk nagy része már úgy is rég megkérdezte volna, ha látták volna. Gondolom én.
- Baba, hahó. - lengette meg szemem előtt a szabad kezét.
- Jaj, bocsi - ráztam mega  fejem, majd kiléptünk a liftből. - csak egy kicsit elbambultam. - sóhajtottam egyet.
- Azt láttam. - kuncogott fel. - Minden rendben? - állt velem  szembe, hogy nehogy tovább tudjak menni. Őszintén szólva nem is állt szándékomba kitérni védelmező karjai elől.
- Igen persze.. Csak azon gondolkozok, hogy... Mennyire szeretlek. - néztem fel a szemébe, ami egyben érthetetlenséget, és boldogságot sugárzott. - Mások, már rég megkérdeztél volna, hogy a barátjuk/barátnőjük mit beszélt, és miért futott az exük után. - mondtam.
- Azért nem kérdeztem meg, mert nem szeretem, ha szomorú vagy, és tudom, hogy ez a téma téged nem boldogít. Tulajdonképpen nagyon is érdekel.. - nevetett fel kínosan. - amióta kimentél azóta ezen jár a fejem, de mindegy. Majd elmondod akkor, ha alkalmasnak találod. Nem erőltetek semmit. - mosolygott, majd egy puszit nyomott a számra.
- Köszönöm. - mosolyogtam, majd ő újra összekulcsolta az ujjainkat, és tovább sétált.

- Mi lesz Taylor-ral? - jutott hirtelen eszembe.
- Mi lenne vele? - pillantott rám értetlenül.
- Ahj, nem fog itt maradni, ugye? - húztam el a számat.
- Dehogy fog! Ma már megy is el. - vonta meg a vállát Harry, amjd benyitott a szobába, ahol a többiek is tartózkodtak.
Amikor beléptünk az ajtón, az összes szempár ránk szegeződött. Mindenki döbbenten nézett az összekulcsolt kezünkre.
- Sziasztok! - intettem egyet, hogy megtörjem a nagy csendet.
- Harry! - pattant fel hisztérikusan Taylor, majd odavágtatott elénk. - Beszélnünk kell! - ragadta meg barátom csuklóját, és magaután húzva őt kimentek a folyosóra.
- Húha.. - forgattam meg a szemem, majd levágtam magam Niall mellé. - Mizu? - kérdeztem tőle.
- Velem semmi, de úgy látom, hogy veled történt pár dolog, ebben a pár órában, amígy távol voltunk egymástól. -vigyorgott.
- Hát igen.. - fújtam ki a levegőm. - Lefotgattuk a The Hearts Want What It Wants- nak a videóklippjét.. - soroltam.
- Jó jó! - vágott a szavamba - Bocsi, de engem inkább most a Harry-s téma érdekel! - nevetett fel, majd bocsánatkérően megölelt.
- Ja, hát az úgy volt, hogy.. - kezdtem bele, és elmondtam neki ( illetve nekik , mert a többiek is körénk gyűltek ) mindent, hogy Jane hazudott nekem, meg Paul is, stb..

- Hát ezt nem nagyon néztem volna ki belőlük.. - rázta lehajtva a fejét Niall,mmajd a szeme az ajtóra szegeződött, mert kiabálás szűrődött be.
- Harry és Taylor? - vonta fel a szemöldökét Liam.
- Ja, biztos Taylor nem fogja fel, hogy Harry nem szereti. - rázta meg a fejét Zayn.
Louis pedig felpattant a helyéről és a fülét az ajtóhoz tapasztotta.
- Mit hallasz? - kérdezte tőle Niall.
- Taylor ki van akadva Selenára. - ráncolta a homlokát - Oooo - lépett egy pillanatra hátrébb.
- Na, mi van? - pattant fel Liam is. 
- Itt van Paul és Jenn is a nyertesekkel.v- nevetett fel.
- Óh, szegényeknek azt kell látniuk, ahogy Taylorból egy boszorkány lesz, és közben úgy átkoz minket. - nevettem fel a többiekkel együtt.
- Áh - visított fel Lou és gyorsan visszavágta magát a fotelbe, az ajtó pedig már nyílt is, és belépett rajta Jenn, Taylor, Harry és Paul.
- A nyertesek? - kérdezte értetlenül Zayn.
- Kint várnak, amíg ezt az egészet meg nem beszéljük! - mondta élesen Paul, és mérgesen Taylorra és Harryre nézett.
- Ne nézz már így rám basszus, ez nem érti meg, hogy NEM szeretem őt! Én Selenát szeretem! És nem fogom őt a ti szarságotok miatt eldobni! - kelt ki magából Harry.
- Mi az, hogy " ez nem érti"? - vinnyogott Taylor, és nekem az ő hangjából már ez a kevés is elég volt, így fogtam magam, felpattantam és kimentem a kint várakozó lányokhoz.