8. Fejezet - ' Nagyon megijesztettél..'

Adore You (Zene)

-Selena..?-hallottam meg egy ismerős hangot, majd félve felemeltem a fejem, és szembe találtam magam két aggódó, ám megkönnyebbült szempárral.
-Harry.-suttogtam elhalt hangon, majd felálltam, hogy szembe legyek vele.
-Istenem..-úgy nézett rám, mintha egy szellemet látna. Majd amikor belenézett a szemembe megindult felém, és szorosan a karjaiba zárt.
-Nagyon megijesztettél.-suttogta a fülembe, majd még jobban magához vont. Már ha ez lehetséges.
-Sajnálom.-sírtam el magam ismét. Harry eltolt magától, és elsimított egy kósza tincset a szememből.
-Mi történt? Miért tűntél el? Mi ez a lila folt a kezeden? Bűzlesz az alkoholtól..-nézett a szemembe kétségbeesetten.
-Sajnálom, nagyon sajnálom..-sírtam el ismét magamat, majd megpróbáltam folytatni.- Nem tudom..Nem bírtam tovább. Időre volt szükségem. Fájt, egyedül voltam...-hajtottam le a fejem.
-Nem voltál egyedül, és sosem leszel egyedül, és mindig itt leszek neked.-emelte fel a fejem az államnál fogva.
-Köszönöm.-suttogtam, majd megöleltem.
-Menjünk haza jó?-kérdezte.
Nagyot sóhajtottam, majd tétovázva, de bólintottam egyet.
-Gyere.-fogta meg a kezem, majd az övét az enyémre kulcsolta, és elkezdett húzni a parkoló felé.
-Várj.-álltam meg.- A cuccom. A faházban vannak. Mindjárt jövök, ide hozom őket.-engedtem el a kezét.
Gyorsan utánam kapott, majd ujjainkat újra összefonta, és mellettem sétálva követett engem a kis házba.
-Többé nem hagylak egyedül.-motyogta mellettem.


Félelemtől kicsit remegve szálltam Harry kocsijából. Nem tudom, hogy mit fognak szólni ahhoz, hogy 2 napra eltűntem.. Félek, igen félek, hogy leordítják a fejemet, ismét a hülyeségem miatt..
-Minden oké?-állt meg mellettem Harry. Nem bírtam megmozdulni. Nagyon nyeltem, majd a tekintetem a mellettem álló fiúra emeltem.
-Nem akarok még haza menni..-hajtottam le a fejem.
-Mi? Miért nem?-állt elém.
-Félek. Jen ki fog akadni. Ehhez pedig most nincs erőm...-suttogtam, majd éreztem, hogy egy könnycsepp ismét kiszökik a szememből.
-Szállj be.-intett a fejével pár perc után Harry. Felkaptam a fejem, majd kíváncsi tekintetem rá vezettem.
-Majd megtudod, csak szállj be.-válaszolt a még fel nem tett kérdésemre, majd beszállt az autóba. Én sem cselekedtem máshogy beültem mellé, majd nekidöntöttem a fejem az ablaknak, és onnan figyeltem az utat.
10 percig nem tartott az út, már meg is érkeztünk egy nagy házhoz. Volt egy sejtésem, hogy hol vagyunk.
-Gyere.-szállt ki a kocsiból Harry, és pedig csak követtem őt.
Amikor beléptünk a házba, a sejtésem beigazolódott, hogy a fiuknál vagyunk.
-Srácok.-kiáltotta el magát az előttem álló fiú.
-Harry! Hol voltá...-szaladt le a lépcsőn Niall, majd amikor meglátott abbahagyta a mondatot, és megállt.-SELENA!-kiáltotta el magát, aztán megindult felém, és szorosan megölet.
-Hol a picsában voltál?-tol el magától, és beveti a mérges tekintetét. Lesütöm a szememet, és a cipőm tanulmányozásába kezdtem.
-Harry.-fordult a mellettem álló fiúhoz, amikor rájött, hogy nem fogok válaszolni.
-Majd később megbeszéljük.-intette le a szőke ír fiút, majd megragadta a kezem, és felrángatott az emeletre.

A kezembe nyomott egy felsőt, és egy boxert, majd még egy cicanadrágot (?), majd egy ajtó felé mutatott a kezével.
Felvont szemöldökkel álltam az előttem pakolgató fiúra. Nem értem, hogy miért adta ezeket ide nekem.
-Menj fürödj le.-fordult meg, majd egy mosolyt küldött felém. Mindent tudóan bólintottam, majd gyorsan beslisszoltam a fürdőbe. Magamra kulcsoltam az ajtót, majd lehámoztam a büdös ruhákat a testemről.
Beálltam a zuhany alá, és elkezdtem magamra engedni a vizet, miközben elmerültem a gondolataimban.

Nem volt meleg sem hideg pont tökéletes volt.
Tökéletes...mindenki azt hiszi, hogy az életem tökéletes..
Pedig, sehol semmi. Főleg most.
Talán igaza volt Jen-nek megváltoztam, az utóbbi időben. Eddig egy szerethető kis sztárocska voltam, és most mi vagyok? Egy senki..
Ez így nem lesz jó. Két ígéretemet is megszegtem.
Azt, hogy 18 éves  koromig nem fekszek le senkivel, már az első bulin elbasztam....Nem igaz, hogy nem tudtam még várni egy évet..
Szégyellem -e magam?
Nagyon...Engem nem erre tanítottak. Undorodom magamtól, hogyan lehettem képes így élni akár csak egy hétig is...
Én nem tudtam Jen-ék helyett magamat elviselni, és...És mi van, ha valaki lefényképezett, ahogy hulla részegen botorkálok az utcán...Jesszusom el sem bírom képzelni, hogy mi történne.

Kiszálltam a zuhany alól, majd betekertem a hajamat egy törölközőbe. Felkaptam magamra a ruhákat, és kitotyogtam Harry-hez hajszárító után kutatva.
Az ágyon feküdt, és csukott szemmel pihent. Legalább is azt hiszem.
-Harry?-szólaltam meg halkan. Szemei hangom hallatára kipattantak, majd nem zavartatta magát, és szépen végigmért.
-Igen?-állapodott meg ismét a szememen.
-Tudsz adni egy hajszárítót?
-Persze.-pattant fel, majd bement a fürdőbe, és kivette az egyik szekrényből az említett tárgyat.
-Köszi.-mosolyogtam rá hálásan.
-Nincs mit.-hagyott ismét magamra.
Bedugtam a hajszárítót, és belekezdtem a nagy lobócom szárításába.