2015. július 2., csütörtök

30. Fejezet - Tetszik a kilátás

Már három hete, hogy Harry-nek kibicsaklott a bokája és feltűnt az a szőke hajú lány. Azóta Harry-nek többször jelez a telefonja, hogy hívják és mikor felveszi, mindig kimegy a hotelszobából beszélni azzal a valakivel.
Ezt egy darabig tűrtem, aztán amikor a születésnapomat ünnepeltük ( bizony 19 lettem ) ő pedig egy fél órára eltűnt.
Én pedig kiakadtam. Másnap megkérdeztem, hogy mi volt ez az egész, ő pedig csak annyit mondott, hogy ' kérlek ne haragudj, szeretlek, de ezt még nem mondhatom el! ' szóval ez ment az első héten.
Azóta ismét eltelt két hét, én a szövegírásnak szenteltem a figyelmem és nagy örömömre, tegnap sikerült is megírnom az egészet.
A zenét és a hozzá tartozó videót holnap fogjuk felvenni, ugyanis ma utazunk Dublinba Írországba. Pontosabban már a repülőn ülünk és 10 perc múlva szállunk le, utána pedig a szerencsére közel elhelyezkedő szállodába vesszük az irányunkat.

~*~

- Éhes vagyok - huppantam le a hálószoba ágyára, akkora erővel, hogy a kezemet szorongató Harry rám esett. 
Felnevettem, majd magamhoz öleltem és egy puszit nyomtam a mellkasára, ő pedig ezt mosolyogva végignézte.
- Akkor menjünk el valahova kajálni - gördült le rólam, majd felállt és a kezét nyújtotta, hogy felsegítsen.
- Oké, de ne KFC-be. Nem bírok több csirkeszárnyat enni - fogtam meg a hasam émelyegve, ezzel a ma déli kis kajaversenyre célozva.
- Nyugi baba és sem bírok több csirkét látni - nevetett fel, majd kitolt a bejáratni ajtón, összekulcsolta az ujjainkat és elindult a lift felé.
- Nem kéne megkérdezni a többieket, hogy nem kérnek-e kaját? - torpantam meg egy pillanatra, majd hirtelen kinyitódott mellettem az ajtó és Niall lépett ki rajta.
- Valaki kajáról beszélt? - kérdezte felvont szemöldökkel.
- Ezt hogyan..? - mutattam rá, ezzel arra utalva, hogy nem is beszéltünk hangosan, se semmit.
- Kaja érzékelő - mutatott a fejére, majd kilépett az ajtón és elindult a lift felé. -  Na hova megyünk kajálni? - nyomta meg a hívó gombot és felénk fordult.
- Meki? - pillantott rám Harry, majd megindult Nialler felé.
- Meki - bólintottam és beszálltunk a liftbe.
- Akkor Meki! - kiáltott fel Niall, ( amin mi csak felnevettünk ) , és elindította a liftet lefelé.


- 2 Cheeseburgert 1 sült krumplival, 3  Big Mac-et 3 sült krumplival éés - sorolta Nal az eladónak, a kis mikrofonom keresztül - 3 nagy kólát, hozzá még egy salátát, meg jöhet még három fagyi is - mikor végzett a rendeléssel, kihúzta a kéziféket és elindult ahhoz az ablakhoz, ahol a rendelést fogják kiadni.
- Minek neked saláta? - kérdezte értetlenül az ismét ölembe fekvő Harry. Amikor elvittük a kórházba állítása szerint jó volt így feküdni, tehát sokszor utazunk így. 
- Mert miért ne?! - pillantott hátra a hátrapillantóban, majd gyorsan az ablak felé kapta a fejét, mert szólították.
- Ó Jézusom! Niall a One Direction-ból - fehéredett le a (kb) 17 éves lány - kérhetek egy képet? - vette elő a telefonját, majd Niall bepózolt a lány pedig lőtt egy selfiet a telefonjával.

~*~

- Baba! Hol vagy? - hallottam meg Harry hangját, amint kilép a fürdőből.
- Konyha - kiáltottam vissza, majd nem is kellett sokat várnom, hogy belépjen az említett kis helységbe.
- Képzeld! Ma jön Gemma a testvérem hozzánk! Éppen erre jár és be néz hozzánk! - mosolygott és közelebb lépett hozzám, majd megcsókolt.
- Akkor most már végre megismerhetek valakit a családodból - mondtam a szemébe nézve, miután abbahagytuk a csókunkat.
- Bizony, szóval készülj, mert fél óra is itt van - csapott a fenekemre, mire én elnevettem magam és eleget téve a kérésének elindultam készülődni.

Miután lezuhanyoztam bementem a szobába, ahol Harry az ágyon szétterülve a telefonját nyomkodta.
A teraszajtóhoz sétáltam, hogy kinyissam és kimenjek megnézni, hogy milyen az idő.
Fújt a szél, és nekem pedig elég volt egy pillanat, hogy ne figyeljek oda, a szellő pedig elvigye a törölközőm.
- Basszus! - sikítottam fel. Még szerencse, hogy nem lát fel senki a teraszra...
- Minden oké? Mit csinálsz? - hallottam meg Harry hangját bentről.
- Persze. Éppen pucéron táncolok, mert a szél véletlenül elvitte a törölközőm - mondtam cinikusan a mondat első felét. 
- Uhh. Nem lenne kedved egy kicsit betáncolni? - kérdezte reménnyel teli hanggal, mire én felnevettem, majd beléptem, de csak éppen annyira, hogy a függöny rám tekeredjen.
- Óhó. Maradj így - kiáltott fel Harry, mire én kezeimet felemelve maradtam egy helyben állva a függöny között.
Harry felpattant, majd a telefonjával lefényképezett, mire én gyorsan magam köré csavarta a kezem, utána pedig a sötétítő függönyt is.
- Megőrültél? - kérdeztem hisztérikus hangon.
- Nyugi baba. Nem látszik semmi olyan, amit csak nekem lehet látnom. - kacsintott rám, majd nyomkodott még valamit a telefonján és hozott nekem egy újabb törölközőt.
- Tessék - tekerte rám, és adott egy puszit a számra. - Nézz fel Twitter-re és öltözz fel, addig én lemegyek mert Gemma bármelyik percben itt lehet - lehet még egy puszit a számra és kiviharzott az ajtón. 
Ahogy mondta, gyorsan felöltöztem, majd elővettem a telefonomat és felléptem a netre. 
Frissítettem a Twittert, majd észrevettem, hogy Harry 10 perce posztolt egy képet. Rákattintottam, majd megláttam magam a függönyben kecsesen állva és tényleg nem látszott semmi olyan testrészem, ami nem tartozik senkire.
Egyszóval tetszett a kép.
De egy gond van. A média ránk fog szállni. Már most látom a címlapokat. Sebaj, hagy találgassanak csak.
De lassan bekellesz jelentenünk, hisz mit szólnának a rajongóink, ha titkolnánk előlük a kapcsolatot? 
Csalódnának bennünk.
És én soha sem szerettem nekik csalódást okozni!

@Harry_Styles : Tetszik a kilátás. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése