2015. június 8., hétfő

19. Fejezet - The Hearts Wants What It Wants

Reggel telefonom idegesítő csipogására keltem.
-Selena kelj fel!-szólalt meg Angela.
-Nem akarok. Nagyon későn, vagy inkább korán feküdtem le..-motyogtam a párnába.
-Mit csináltál? Buliba voltál?-ült le az ágyamra.
-Nem, egy dalt írtam. Fogalmam sincs miért. Egyszerűen csak jött magától és ez lett belőle.-dobtam oda neki a papírokat.

-A szívnek nem lehet parancsolni?-kérdezte felvont szemöldökkel.- miért érzem azt, hogy ehhez a dalhoz a göndörkének valami köze van?
-Miért kell mindennek köze lennie Harry-hez?-csattantam fel, holott tudtam : igaza van.
-Ne hazudtold meg saját magad Selena. Szereted azt  a fiút.-nézett rám szomorúan.
-Nem szeretem.-mondtam ki nehezen.
-Rendben. Te tudod. De csak hogy tudd. Engem nem tudsz átverni!- emelte fel a mutatóujját.
Nem válaszoltam semmit, csak kivettem a kezéből a lapokat, majd leraktam őket a pultra. Utamat a fürdőbe vezettem, ahol gyorsan lezuhanyoztam és kisminkeltem magam.
Miután ezzel megvoltam magamra csavartam egy fehér törölközőt és átmentem a gardróbba.
Angela már nem volt itt, így lett egy kis időm gondolkozni.

Ha elárulom valakinek a titkomat, akkor biztosan hülyének nézne. Nem tudom mit tegyek, de igaza volt A-nak. El kell mondanom valakinek, hátha segíteni tud egy kicsit is nekem. És már tudtam is, hogy kinek mondom el.
Gyorsan magamra kaptam valami laza ruhát, majd felkapva a telefonomat és a kártyámat ami nyitja a ajtót kimentem a lakosztályból. Megálltam a velem szemben lévő ajtó előtt, majd óvatosan bekopogtam.
-Szia Selena!-köszöntött mosolyogva fitten s üdén Taylor.
-Szia Taylor. Harry-vel szeretnék beszélni. Itt van?-kérdeztem mosolyogva.
-Nem, átment Niall-hez.-tájékoztatott, majd megköszöntem az útba igazítást és már siettem is a kis írem szobájához.
-Kop-Kop-mondtam, majd kopogtam.
-Jövök!-kiáltott Nialler az ajtó túloldaláról.-Szia Sel.-ölelt meg köszönés képen, amit én is viszonoztam.
-Mi járatban?-kérdezte mosolyogva, majd beinvitált a lakosztályba.
-Igazából Harry-t keresem. Taylor azt mondta, hogy itt van.-tértem egyből a lényegre.
-Harold! Keresnek!-kiáltotta el magát, mire a kis göndör fürtök előjöttek a fal másik oldaláról.
-Ó Szia Sel.-ölelt ő is meg. Nem akartam elengedni, de muszáj volt..
-Figyelj el kell mennem valahova-füllentettem- eltudnál vinni?-pillantottam fel rá.
-Persze, gyere.-intett a fejével az ajtó felé.
-Köszönöm, szia Nialler.-öleltem meg szorosan barátomat, majd kiléptem az ajtón és megvártam míg Harry is elköszön.


-Hova lesz a fuvar?-mosolygott rám, majd lerakta a telefonját.
-Állatkertbe.-pillantottam rá, mire furcsán kezdett el engem bámulni.-Ne kérdezd meg miért. Majd megtudod.
-Rendben..-mondta, majd kiszállt a liftből. Amint megláttak minket a rajongók őrült sikításba kezdtek bele, miket pedig két testőr várt az ajtó előtt.
-Jenn-nek szólni kéne nem?!-torpantam meg az ajtó előtt, mire Harry visszafordult és elmagyarázta, hogy Jenn-nel telefonált a liftben és azt is elmondta, hogy már bérelt is egy autót.
Nagy nehezen kijutottunk a rajongók közül, majd én bepattantam az anyós ülésre Harry pedig a kormány mögé és már indultunk is a legközelebb lévő állatkertbe.


-Jó Napot!- fogtunk kezet az egyik gondozóval.
-Jó Napot kívánok! Minek köszönhetjük a látogatásukat?-kérdezte mosolyogva.
-Öhm..Az igazság az, hogy az oroszlánokat szeretnénk megnézni. Van esetleg olyan oroszlán, ami be van zárva és senki sem látna ránk, hogy mit csinálunk ott?-tettem fel az eléggé hülyén hangzó kérdést. Nem törődve Harry kikerekedett szemeivel, követtem a gondozó nőt, aki nagy nehezen, de belement abba, hogy odavezessen minket.

-Itt is lennénk.-állt meg egy ketrec előtt, ahol 3 hím nemű oroszlán tartózkodott.
-Köszönöm. Nos most egy eléggé idióta kérés következik, de kinyitná nekem?-pillantottam a barna hajú negyvenes nő felé.
-Mi?-szólalt meg Harry.
-Harry nyugodj meg. Nem lesz semmi baj.-tettem kezem az övére.
-Sajnálom, de ezt nem engedhetem meg.-rázta lemondóan a fejét a gondozó.
-Kérem. Meg kell ezt tennie nekem! Ezt eddig nem akartam senkinek sem mondani...de mindegy, csak engedjen be és meglátják!-kérleltem a nőt.
-Selena nem mész be oda!-fogta meg a kezem Harry.
-De be megyek, most pedig kérem engedjen be!-néztem a gondozóra, aki fejét ingatva de kinyitotta a ketrecet.
-Köszönöm!-néztem rá hálásan.
-Csak a saját felelősségedre mehetsz be oda!-nézett rám, majd előhúzott egy cetlit a zsebéből, firkantott rá valamit, majd a kezembe nyomta.
-Rendben.-bólintottam, majd aláírtam a kis cetlit, amin az áll, hogy saját felelősségemre megyek be.
-Selena bajod eshet!-fogta meg ismét a kezem Harry.
-Harry nem fog! Higgy nekem! -téptem ki csuklóm a szorításából, majd beléptem a ketrecbe. Harry idegesen figyelte, ahogy leülök a földre, majd körbenézek.
-Istenem Selena gyere ki onnan!-kiáltotta el magát.
-Harry maradj csöndben!-mondtam teljesen normális hangerővel, majd csak annyit vettem észre, hogy az egyik oroszlán felém igyekszik.
Rámosolyogtam az állatra, aki immáron már bátrabban lépkedett hozzám.
-Selena..Ne csináld ezt. Gyere ki most azonnal!-hallottam meg ismét Harry ideges hangját, majd az oroszlánnal egyszerre felé kaptuk a fejünket.
-Bízz bennem.-mondtam ki ismét ezt a két szót.
-Én bízok, de basszus egy oroszlán tart feléd - mutatott az állatra, majd a hátam mögé nézett és lefehéredett- tessék most már kettő is. Selena én féltelek nem akarom, hogy valami bajos essen.-túrt bele idegesen a hajába, majd megragadta a kerítés rácsait.
-Harry, nyugodj le. Nem fogok kimenni! Most pedig elmondom.-bólintottam, mintha ezzel engedélyt adnék arra magamnak, hogy megosszam vele a titkom.- nem fognak engem bántani!-mosolyogtam a két állatra, akik már mellettem voltak és a fejüket az ölembe hajtották.
-Ezt hogyan..?-kérdezte tátott szájjal Harry.
-Kiskorom óta megértem az állatokat. Fogalmam sincs, hogy hogyan történt ez, de hát igen mint látod, kijövünk egymással.-nevettem fel, mert hátradöntött az egyik kis szőrpamacska és elkezdte nyalogatni az arcomat.
-Na, ne nyalogass mert ez undorító.-mondtam neki még mindig a földön fekve, majd felemelte a fejét és úgy nézett rám miközben én simogattam.
-Rendben, ez most eléggé durva volt..de kijönnél kérlek?-kérdezte Harry még mindig egy kis aggodalommal a hangjában.
-Persze.-kuncogtam fel, mire az oroszlán ismét nyalogatni kezdett.
-Lenyalod a sminkemet te kis majom.-ültem fel, majd felálltam a két szép állat mellé megöleltem őket még egyszer, majd kisétáltam a ketrecből.
Visszazártam a lakatot a kapun és amikor megfordultam, hogy induljunk Harry kajaiban kötöttem ki.
Szorosan vont közel magához és nem akart elengedni.
-Tudod mennyire megijedtem az elején? Azt hittem, hogy öngyilkos akarsz lenni.-suttogta a fülembe, majd remegve kifújta a bent tartott levegőjét.
-Nyugi, semmi bajom és nem is lesz.-öleltem őt még erősebben, majd éreztem ahogy elönt a melegség ezért el is engedtem.
-Na gyere menjünk vissza, nemsokára kezdődik a próba és én még megszeretnék mutatni Jenn-nek egy új dalt.-intettem a kezemmel, majd előrementem.


~*~

-I want you to know that I’m all yours. You and me run the same course.-énekeltem ki az utolsó mondatot, majd lihegve rogytam össze és feküdtem le a színpad közepére.
-Jó voltál Sel.-dicsért meg Olga a tánctanárom.
-Köszi.-mutattam fel a hüvelyk ujjamat.
-Srácok ti jöttök!-kiáltottam el magát Olga ezzel azt jelezve, hogy jöjjenek le a lelátóról és én pedig toljam ki a seggem a színpadról az öltözőbe, vagy akárhova.
-Várj. Van még egy szám.-mondtam a mikrofonba, mire Jenn felkapta a fejét és a fiúk is érdeklődve visszaültek a helyükre.
-Milyen szám? Tudtommal nincs más.-nézett rám értetlenül tánctanárom.
-Tegnap éjjel írtam.-emeltem ismét számhoz a mikrofonom.
-Rendben akkor halljuk.-intett, mire én felálltam odasétáltam a DJ-hez és elmondtam neki, hogy körülbelül hogyan játssza.
Miután ő elindította a zenét visszaültem a földre és nagy levegővétel után belekezdtem.
-You got me sippin' on something. I can't compare to nothing. I've ever known, I'm hoping. That after this fever I'll survive. I know I'm acting a bit crazy. Strung out, a little bit hazy. Hand over heart, I'm praying - énekeltem, majd a szívemre raktam a kezem és úgy énekeltem toább - That I'm gonna make it out alive. The bed's getting cold and you're not here.
The future that we hold is so unclear. But I'm not alive until you call. And I'll bet the odds against it all. Save your advice 'cause I won't hear. You might be right but I don't care. There's a million reasons why I should give you up. But the heart wants what it wants..-énekeltem az utolsó mondatokat és éreztem, hogy nem bírom tovább. Elsíetam magam.
Miután a zene leállt mindenki lélegzet visszafojtva nézett engem, majd amint felemeltem a fejem Jenn felállt és megtapsolt.
-Ez eszméletlenül jó volt Selena!-mondta még mindig tapsolva, majd visszaült és az iPadján kezdett el valamit pittyegni.
-Köszönöm..-mondtam alig hallhatóan a mikrofonomba, majd megtöröltem a szemem és felálltam. Lesétáltam a színpadról, majd éppen mentem volna be az öltözőbe, amikor valaki kinyúlt a fal mögül és oda berántott.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése